Alváskutatók nyomában
1. rész Az úttörők
Alváskutatók nyomában – 1. rész
Az alvással kapcsolatban a korai történelemben sok kultúra csak az álmok értelmezésére összpontosított ekkor még nem érdekelte őket az alvás szerepe az emberi egészségben.
Alváskutatók nyomában; 1729-ben Jean Jacques d’Ortous de Marian francia tudós, heliotróp, azaz napközben nyíló éjre záródó növényekkel kapcsolatos megfigyelései keltették fel az érdeklődést az emberi alvás kutatása iránt. d’Ortoust foglalkoztatta a növények napi nyílása és zárása. A mimóza leveleinek mozgását figyelte meg és észrevette, hogy azok mozgása fennáll még akkor is ha a növényt sötétben tartotta. Annak ellenére hogy a megfigyelései a növény belső „biológiai órájának” létezésére utaltak, a növények mozgásának ritmusát sokáig külsőleg szabályozottnak tartották. Ugyanakkor valószínűleg ez volt az első utalás arra amit ma cirkadián ritmusnak nevezünk.
Egy cirkadián ritmus vagy „napi biológiai óra” olyan, nagyjából 24 órás „napjárást követő” ciklus, ami az élőlények (növények, állatok, gombák, cianobaktériumok) biokémiai, fiziológiai folyamataiban vagy viselkedésében lép fel. A „cirkadián” (circadian) kifejezés Franz Halbergtől származik, a latin circulus-kör és dies, diei-nap szavakból, szó szerinti jelentése „körülbelül egy nap”. Ma már tudjuk, hogy a cirkadián ritmus hatással van az alvás és ébrenlét fázisára, a légzés, a keringés rendjére, a sejtregenerálódás folyamatára, a táplálékfelvétel, a cukoranyagcsere ütemére és a testhőmérséklet ingadozására. 1845-ben, John Davy brit orvos a testhőmérséklet változását tanulmányozta különböző helyzetekben és összegző jelentésében azt írta, hogy a testhőmérséklet bizonyos határok között ingadozik, úgy változva mintha két szabályos sorozat lenne, összefüggésben a napi ébrenléttel és az alvással. Ez azért is érdekes mert Constantin von Economo pszichiáter és neurológus csak az 1900-as évek elején végzett megfigyeléseivel és kutatásaival azonosította a hipotalamuszt mint az agy azon területét, amely az alvási ciklusok szabályozásáért felelős és már azt is tudjuk, hogy az agyalapi mirigy többek között a testhőmérsékletet is szabályozza. 1924-ben egy Hans Berger német pszichiáter volt az első, aki elektroenkefalogrammal feljegyezte az agy által termelt hullámmintákat, és megvizsgálta az alvás és az ébrenlét közötti különbséget.
Az 1900-as évek elejétől egyre több orvos és tudós kezdett el az alvás kutatásával foglalkozni és ismerte fel azt a ma már bizonyított tényt, hogy annak mennyisége és minősége milyen mértékben és hogyan befolyásolja az egészségünket. Amit már most kijelenthetünk és minden szakember egyetért vele az az, hogy a jó alvás kulcsa egyrészt a kényelem. A szakemberek úgy látják, optimális alvópóz nem létezik. Az ideális póz ugyanakkor olyan, amit felvéve reggel nem úgy ébredünk, hogy valahol fájdalmat érzünk. Alvás közben a test érzi a fájdalmat, és úgy fordul, hogy ezt a kényelmetlenséget megszüntesse. A Billerbecknél kifejlesztett, nemek szerint is zónázott, matracok kiválóan alkalmasak arra, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni a jó alvás felület kialakításában. Ugyan ide tartozik a fej alatti alvó felület megfelelő kialakítása, itt fontos figyelni arra hogy a fej megfelelő alátámasztást kapjon, ebben a párna választás nagyon nagy szerepet kap. Másrészt az alváshoz optimális környezeti hőmérséklet biztosítása, amely 15 és 19 Celsius-fok közé tehető. Ez első olvasásra nem mindenkinek tűnik egy komfortos hőmérsékletnek, de ezért fontos, hogy a hőháztartásunknak megfelelő takarót válasszunk. Ne melegítsük túl a testünket hiszen az alvás idejére a szervezetünk nem ok nélkül csökkenti a testhőmérsékletet. Ahogy az orvostudomány az elmúlt évszázadok során előrehaladt, úgy fejlődött az alváskutatás is. Hosszú utat tettünk meg eddig is az alvás fontosságának megértésében. A terület története tele van érdekes fejleményekkel, és a mai napig heves kutatások forrása.
Ha velem tartanak ezeket fogjuk szép lassan együtt felfedezni……. Alváskutatók nyomában hamarosan folytatódik.
Forrás: billerbeck
Szerző: Cziprisz Brigitta Alváskutatók nyomában 1. rész Az úttörők
További érdekességek, hírek: ITT
A forradalmian új NDR composite springing rugózattal készülő Az iker-élkeretes Zero PUR matracok további előnye, hogy a széltől-szélig egyenletesen rugózott karakterük miatt a használatban sokkal kényelmesebbek. Dupla ágyban két egymás mellé tett matrac között alig érezhető bármilyen átmenet. Nekünk hívatásunk, hogy az ideális matracot PUR habok használata nélkül teremtsük meg. Ennek a gondolatmenetnek a során született meg az NDR composite springing koncepció, tehát az a fajta összetett rugózat, amelyik egyesíti a többféle rugótípusok lehetőségeit.
Az ilyen matrac úgy zónázható, hogy változhat a rugóerő az összenyomása során. Nagyszerű zónázásnak és az innovatív Öko SoftnesSt párnázó
+ kókusz panel,
panel, más néven memóriahab. Ez a hőmérséklet emelkedés hatására lágyuló, folyadékszerűen elasztikus hab képes tökéletesen felvenni a test formáját. Egyenletesen támasztja alá a testet anélkül, hogy nyomáspontok alakulnának ki és nem gátolják a vérkeringést. Ez a közkedvelt habanyag hízelgően puha alátámasztást ad, bár a gyengébb átszellőző és hőelvezető képessége miatt nem minden felhasználó számára kielégítő.
technológiával teljesen kiszorítottuk a poliuretán habot ennek a matracnak a gyártásából, miközben meghagyjuk az összes kedvelt és ismert tulajdonságot. A matracmagot nem habbölcsőbe építjük, hanem egy segédrugókkal és sarokvédelemmel kiegészített iker élkeret rendszer zárja körbe. Ezzel a fekvőfelület széltől szélig rugózott, a teljes szélességében azonos rugalmassági karaktert mutat. A hagyományos élkeretes matracokkal szemben, – ahol a középső részen a szélesség általában keskenyebbre befűződik, – a két BELIZE matrac éle egymás mellett szépen párhuzamos.
párnázó rétegnek köszönhetően tökéletes ortopéd alátámasztást biztosít. A 7 zónára osztott matrac legendásan kényelmes és gerinckímélő hatású.Huzata megemelt vastagságú PES szálbundával steppelt, vegyes összetételű szövött kelme, a matrachuzat színével harmonizáló szegőszalaggal. A huzat nem leszerelhető. Az ú.n. élvarrós lezárásnak köszönhetően kitűnő a matrac „szél-definíciója”, tehát nem nyílik árok két egymás mellé helyezett matrac között. A WINDSOR matrac minden fekvési helyzethez megfelelő, de oldalt alvók számára kifejezetten kényelmes.
